2010. szeptember 25.

Blogajánló


Képzeljétek, egy kedves kollégám is blogírásba kezdett nemrég.
Fotóblogot indított.
Örömmel ajánlom figyelmetekbe, mert nagyon tehetséges, remek érzéke van hozzá.
Sok kreatív munkatársam van, és ennek úgy örülök!
Említettem már, hogy Viki és Hilda kolléganőm szeretik a foltvarrást, van két kollégám, Donát és Péter, akikkel együtt dolgoztunk anno egy művészeti iskolában is. Egy kolléganőmmel, Anitával évfolyamtársak voltunk a főiskolán, Ő szívesen készít gyönyörű dekorációkat papírból, dekorgumiból a gyerekeknek. Norbi pedig fotózik.
És az is lehet, hogy még több kollégámról derül ki, hogy milyen kreatív (hisz a kreativitás abszolút nem csak a művészetek, kézművesség sajátja). :)
Ezek a tények még barátságosabbá teszi számomra az új munkahelyet. :D

Köszönöm


Hihetetlen, de 300 fölé ugrott az olvasóim száma!
Nagyon köszönöm az érdeklődést!
Jól esik! :D
Bocsássatok meg, hogy játékot nem hirdetek (bár szokás itt a blogokon ilyen szép számok elérésekor), de idő híján nem tudom most eltervezni, teljesíteni.

2010. szeptember 24.

Jösszmész

(Előszedtem egy régi képet, naggggyon komoly nem? :D)


A stadionban sok a gesztenyefa.
Útra keltünk a szép őszi időben Saca mamával hármasban gesztenyézni.
Visszafelé persze már mi cipeltük a vödröcskét. > "Nem bíjom!"

Sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk, csüccs...

Egyszer csak:
apró kezecske a zsebbe nyúl, majd kéz a fülhöz >

"-Csöjög a mobilom!
Szia Maca mama!
Hónap jösszméssz a bőcsibe! Jössz? Nem jössz?"

:D

Még párszor csörgött a 'levegőmobil'. Mi dőltünk anyával a röhögéstől...
Igen, ő már a mai kor gyermeke. Az egérrel is csak úgy kattogtat a monitoron. :D


Itthon:

"-Fáj a lábom!"

2010. szeptember 20.

Tök jó, mi?


Légy 'tökös', és szerezd meg innen!

2010. szeptember 18.

Carnations



Virágban sosem bírtam a szegfűket, na de ezekért odavagyok....
Kissé önteltnek hatnak majd a soraim, de ezzel a mintámmal maximálisan elégedett vagyok! Az utolsó x-ig. Szerintem egyszerű és mégis elegáns, könnyű hímezhetősége miatt gyors örömet hoz. A váza fülei, mint egy kis makrancos hölgyemény csípőre tett kezei... A kövér szegfűfejek pedig mosolyt csalnak az arcomra. :)
No, persze a végeredményhez nagy mértékben hozzájárultak az én kreatív barátnéim kit-társaim, Nina és En. Köszönöm a szépséges fényű Copper fonalat és a remekbe szabott kis hornbookot!
A fonaltartót (En előzetes engedelmével) kicsit magamévá formáltam. Persze csak a színét. Ahogyan a dobozokat szoktam. Egy kis lakk, egy kis reszelés, aztán egy kis akrilfesték.
És egy kis puha anyaggal bedörzsölt Pronto. :D
Haloványabb lett, mint az eredeti. A 40 ct-os teával festett vásznat hímzés után ismét megfestettem, szintén teafűből készült erős teával. Kapott egy kis farkasfogat és most simogatom, nézegetem, piszokul elégedetten és önteltem!
Mert megérdemlem! ;D

Ha te is szeretnél ilyen elégedett lenni magaddal, hogy elkészítetted,
itt megszerezheted
a hozzávalókat! :D

Boo/Húú


Bekereteztem a kis tököcskéket.
Először pinkeepnek akartam elkészíteni, de már nem bánom, hogy a fekete keretet választottam, mint ahogyan Judillánál láttam.
Azaz nem fekete volt a választott keret. Egyszerű ikeás fenyő keretecske. Bekentem fekete temperával. Rá egy kis hobbilakk szigorúan elnagyolva. Aztán egy kis drótkefe. Majd egy bazinagy ráspoly (mivel nincs itthon csiszolóvásznam). :D Aztán a karcolásokba dörzsöltem egy icipici sárga akrilt. :)
Nagyon elégedett vagyok a végeredménnyel. Jól mutat az őszi asztalunkon. :)
Soha nem dekoráltam őszre a lakásomat/lakásunkat. Most rám jött a sok szép tantermet látva. :)
És igenis, most már minden évben megteszem.
:D
A keret a régi iskolai palatáblákat juttatja az eszembe. :)
Lám egy egyszerű, unalmas kis keretből is milyen sokat ki lehet hozni...



Szerzemények


Az utóbbi időben sok szép apróságra tettem szert. Többek között gyönyörű Nina-fonalakra, szépséges textilekre és egy nagyon kényelmes, finom, Kelmscott Tudor Rose ollóra, Anita boltjából. :)




De ami a szívemnek legkedvesebb szerzemény, és elsüllyedek szégyenemben, hogy egy hónappal később mutatom, az Dia ajándéka a születésnapomra. Mentségemre legyen mondva, első perctől használatban vannak.
Az édes kis szütyő nagy szolgálatot tesz nőcis holmik tárolásában (konkrétan egy epilátort rejt). :D
Nagyon köszönöm Dia!

2010. szeptember 14.

Madárka kulccsal


Anita kérésére terveztem.
Még nem tudom, tetszik-e Neki? Reménykedem.
Azt mondta, mikor megbeszéltük, tervezek neki, hogy majd bedobhatom a közösbe.
Már ott is van! :)
Ez az egyik, amit beígértem, a csajos még odébb van.
A héten mindenképp felkerül az is.

2010. szeptember 13.

Apróságok





Ezek nem az előzőekben beígért tarsolyban lévő mintáim. Ezek az apróságok most születtek két orrfújás között. :)
Végtelenül egyszerűek, de talán lesz, akinek megtetszenek majd. :)

Indák és tulipánok




Kicsit elhanyagoltam a mintablogom. Most hoztam két négyzet alakú, mono mintát, talán jó szolgálatot tesznek dobozok díszítésénél. :)
Az egyik indás, a másik tulipános.
Szerintem biscornunak is megteszik, bár nem készítettem hozzájuk sarokdíszt.
Jó hímzést!
Mutasd, ha kibökted! :D

(Van még kettő a tarsolyomban, azok teljesen más jellegűek, ha lesz időm, azok is felkerülnek a gépre, még a tervezőbe nem rajzoltam be egyiket sem, papíron hevernek...
Az egyik csajos, a másik vintage. ;D)

2010. szeptember 12.

Őszi chanson

Ősz húrja zsong,
jajong, busong
a tájon
s ont monoton
bút konokon
és fájón.

S én csüggeteg
halvány beteg,
mig éjfél
kong, csak sírok,
s elém a sok
tűnt kéj kél...

Oh, múlni már,
ősz! húllni már
eresszél!
Mint holt avart,
mit felkavart
a rossz szél...

Paul Verlaine


Nem vagyok ilyen mélabús, mint Verlaine volt verse írásakor. Csupán nagyon szeretem ennek a versnek a dallamát. :)
És őszi színeket hoztam.

Bűnös vagyok ám, mert csöppnyi szabadidőmet is olyan dolgokra fordítom, amelyek ráérnének. Becsszó, hogy most már a kreatív-tartozásaimat igyekszem leróni!
Tudom, sokat jár a szám, és nem cselekszem.



Ezt e helyes ötletet Judillánál láttam tavaly ősszel. Nagyon megtetszett, és megkérdeztem, nem gond-e, ha "lekoppintom". A válasz persze azt volt, hogy nem. Köszönöm Judilla! :)
Nagyjából leszámolgattam az x-eket, elővettem a Ninától vett fonalakat (majd azokat is lefotózom) és stílusosan a Pumpkinból lettek a tököcskék. :)
A betű és a szárak pedig a Garden Slate fonalból.
Egyszerű kis pinkeep lesz, ha egyszer lesz időm befejezni. :) Tetszik a nemes egyszerűsége! Szívem szerint lefordítottam volna a boo-t húú-ra, de akkor mi lett volna a tököcskékkel? :)


A másik, amit ma hoztam össze, egy régóta dédelgetett vágyam.
Annyi szép, gyerekeknek készült ceruzatartót láttam már sok-sok blogon. Én is szerettem volna egyet (én, a nagy gyerek :D).
Összeválogattam a legszebb, őszi színekben pompázó textiljeimet és elkészítettem. Egész méretes lett egy-egy zsebecske, két ceruza is megfér egymás mellett mindegyikben. :)
Varrtam rá két narancs fagyöngyöt és egy hasított bőr pántocskát.




A hasmenés szerencsére lecsengett a családban, viszont most a torkom fáj nagyon-nagyon. És ez nem csupán az iskolai megerőltetés. Nagyon kapar, nagyon piros.... Méz, tea, homeopátia...
Majdcsak helyrejön. :)
Ábel bébi holnap megint bölcsizik. :)
Nem halad most a blogom, de ilyen tempóban haladnak a kreatív dolgaim is, ami érthető.
Nagyon hiányzik az intenzív kézimunka. Ehelyett most munkafüzeteket javítok. :)
És ami rettenetesen zavar, hogy mikor nagy ritkán benézek a bloggerre, annyi, de annyi új bejegyzés van másoknál, hogy nem győzök utánaolvasni. Bevallom őszintén többnyire a képeket nézem. Annyi gyönyörűség van mindenkinél!
Hol van már a régi nyugalom!

Hilda, ha erre jársz...

Ezt a bejegyzést Hilda kolléganőmnek ajánlom, aki most tudta meg, hogy van blogom. És azt is leírom, hogy a tanári szobában a "ferdeszembeszomszédom" (az Ő szavaival élve - ha jól emlékszem). :D
Az már más tészta, mikor lesz időd ezt elolvasni. :D

2010. szeptember 9.

Na, bumm...

Én is beteg lettem. Ábel gyógyul, én meg beleestem. Hasmenés, hányás...
Mondjuk 3 év viszonylag bacimentes év után nem meglepő.
Szóval, most csak tengődöm, pedig egy halom tennivaló a nyakamon.
De most nem esik jól semmibe belekezdeni, fekszem. :(
Azért hétvégén hímeztem is egy kicsit, kész is lett, mert tényleg pici. Majd fotózom. :)

2010. szeptember 4.

3




Nálunk a szeptember 1. nemcsak az iskolakezdést jelenti.
3 éve fogadtunk örök hűséget egymásnak Zs-val.
Egy szívecskét készítettem neki. A saját mintámat hímeztem ki, Nina Valentine fonalával, egy apró szív charmmal, gyöngyöcskével díszítettem. Hátul zsebe is van a szívnek, titkos üzenetek számára. :)
Most mi kerülhetett a levélkére?

SZERETLEK

Vicces doboz sokadszorra




A nyár végén készült még egy vicces esküvői doboz. Semmi különleges, nagyjából olyan, mint a többi, annyit változott, hogy nagyító helyett térkép került bele. Ez arany-fehér színben készült. Ami nagyon szívemhez nőtt belőle, az ez a mini mézes üveg. Nagyon szerettem volna megtartani, de hát ehhez készült, nem volt más üvegem, beletettem. Fogalmam sincs, hová tettem volna itthon, de olyan kis édes lett! :D

Madárijesztő




A gyerekeket vidám őszi dekorációval vártuk az első napon. Kolléganőm is ügyesen varr, hajtogat... Sok-sok kész dekorációt hozott, így alig volt dolgom, ezért úgy gondoltam, hogy az egyik faliújságra szánt madárijesztőnek nagyobb feneket kerítek és nem papírból készítem el.
A testét textilből varrtam, vatelinnel tömtem. A karjait, lábait külön varrtam rá egy-egy gombbal. Kapott egy kis kertésznadrágot (egy régi ingemből :D), raffia hajat, zsákvászon kalapot, jojó napraforgót, kesztyűket, cipőket filcből, egy régi sálat kisebbre szabtam neki. És odarepült hozzá egy duci madár is (mert hát nem is olyan ijesztő ez a madárijesztő). :D


Volt egy régi rácsom, amit még édesapám készített, amikor tanítani kezdtem. Az legelső osztályomnak is órarendet készítettem rá, de azt akkor sógyurmából, temperával festve. Most zsákvászonból, kétoldalú vetex segítségével ragasztott mintákkal készült. Ez is puhára tömve vatelinnel. :)

***

Az első hét, amikor csak mi pedagógusok jártunk még be az iskolába elég fura volt. Még idegennek éreztem (még fogom is egy darabig) magam, annak ellenére, hogy több embert is ismerek a tantestületben. Egyébként nagyon kedvesen fogadtak. Most már otthonosan járom a folyosókat. Bár még nagyon nem tudom mindenki nevét.
Az osztályunk nagyon aranyos, 26 apró kis "gazember". :D
26 emberke, de mindent 52-szer kell elmondani. No, de még csak három nap telt el. Az ő nevük már megyeget.
Az első szülői értekezlet is megvolt. Este negyed 8-ra értünk haza. :S De hát az első, elsős találkozó a szülőkkel ilyen. :)
Az iskolaotthonban heti váltásban leszünk, de most az első három nap egész nap voltunk.
Meg is látszik rajtam, nagyon fáradt vagyok.
Be is rekedtem rendesen. Félre ne értsétek, nem ordibálok én a gyerekekkel, de 26 egyszerre beszélő gyerekkel muszáj hangosan beszélni, hogy mindegyik értse, hallja, mit is szeretnénk. :)
És úgy beszélni hozzájuk, hogy a többi ötszáz ott hangoskodik mellettük az aulában, na az nem semmi...
Hogy még nehezebb legyen a kezdet, rögtön rémes idő lett szeptember 1-jével, és Ábel is megbetegedett. No, nem vészes, egy pici hasmenés, orrfolyás. Arra persze elég, hogy ne pihenjünk a hétvégén teljesen nyugodtan.
A bölcsit élvezi, Orsi néni szerint most nyílt ki, nagyon jópofa, barátságos. :D

Még mindig lógok sok dologgal, erre-arra,
de egyenlőre a család, Ábel, a suli és a kitek foglalnak le 24 órában.

Keresztszemes készletek

Keresztszemes készletek
Kattints!
 

blogger templates | Make Money Online